Tisztelt kerületi németek!
Közösen emlékezünk az Aradi Vértanúk Napjára.
Mint a német kisebbségi önkormányzat elnöke, tisztemnek érzem felhívni magyar barátaim figyelmét arra, mit tettek a németek a közös ügyért.
A teljesség igénye nélkül, néhány kiemelkedő személyiség.
A kezdet:
Landerer Lajos, neves, német eredetű magyar nyomdászcsaládban született. 1840-ben Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel társulva Landerer és Heckenast néven nyomda és kiadóvállalatot alapított.
Heckenast Gusztáv apja a kassai német evangélikusok lelkésze volt.
1848. március 15-étől kezdve együttműködtek a forradalmiakkal, az ő nyomdájukban nyomtatták ki cenzori engedély nélkül a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
A vég: A vértanúk
Aranyosi báró Ormai Norbert, Ormay Norbert 1848 előtt Auffenberg Norbert
Honvéd ezredes, az 1848–49-es szabadságharc első vértanúja. Haynau 1849. augusztus 22-én végeztette ki Aradon rögtönítélő bíróság által. Morvaországi német arisztokrata családban született
Aulich Lajos
Eredetileg a császári és királyi hadsereg tisztje, majd honvéd tábornok, a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere. Német származású volt, magyarul nem is tudott, de a magyar alkotmányra tett esküjét végig megtartotta.
Leiningen-Westenburg Károly
Német főnemesi származású honvéd tábornok, aki magyar nőt vett feleségül. 1848-ban beállt a magyar honvédseregbe.
Lahner György
A Túróc megyei Necpálon született 1795-ben, német polgári családból. Katonai pályáját Lahner György is a császári hadseregben kezdte: 1816-ban lépett a 33. gyalogezredbe.
Katonai szolgálatait 1848 tavaszán ajánlotta fel a magyar kormánynak. A magyar nyelvet törve beszélte. Lahner az ágyúkra Zrínyi utolsó hadtudományi munkájának jelmondattá vált főcímét íratta: „Ne bántsd a magyart!”
Ludwig Hauk Bécsben született, Aradon halt halt meg, 1850. február 19-én. Osztrák származású honvéd vezérkari ezredes, az aradi vértanúk második körének egyike.
Poeltenberg Ernő
Osztrák származású honvédtábornok, aki noha nem is tudott magyarul, csatlakozott a magyar szabadságért küzdő honvédsereghez.
Fekete György
elnök